Szent Jakab zarándokút - 3. nap

2025.06.08.

Tarján - Tata

Megint nem volt jó éjszakám, megint óránként ébredek, a matrac nagyon ki van feküdve. 5.30-kor nem küzdök tovább, felkelek.

6 után ébredeznek a többiek is, én már szinte készen. Johnny táskáját átpakoljuk, beállítjuk a pántokat, Kingának is segítek. Tegnap vettem instant zabkását, azt esszük reggelire. 7.30 mire elindulunk.

Rögtön egy nagy kaptatóval találjuk magunkat szemben, Johnny meg is kérdezi, hogy hova hoztam.

Ahogy kiértünk Tarjánból, az erdőben visz az út, eddig ez volt a legszebb nap, szinte végig a fák árnyékában.

Vértestolna szép kis falu, jó hosszan mászunk felfelé, a falu végén a domb tetején kereszt, itt megállunk egy öt percre, 9.30 van, olyan 8-9 kilómétert jöttünk eddig.

Kis eltévedés megint befigyelt, de megoldottam, a cserjésen átcaplatva útitársam többször is megkérdezi, hogy biztos erre kell menni?

Biztos, biztos :)

Hosszasan megyünk az erdőben, körülöttünk mindenféle állat hangja, látunk is egy őzet, hangosan énékelünk vaddisznó prevenciós megfontolásból. Egyszercsak kapok egy smst, hogy üdvözölnek Szlovákiában. Ennyire nem tévedhettünk el...

Sokat kell menni felfelé, jobban bírom, mint gondoltam, de van egy pont ahol le kell lassítsak, hogy a pulzusom lejjebb menjen. Johnny is küzd kicsit, elfogyasztunk két energiaszeletet.

11.20-ra végre elérjük a Rotundát. Ez egy kis templom rom, kedvelt túra pihenő hely, tálálkozunk is több kirándulóval és Kinga is utolér minket. Ő reggel egy kicsivel utánunk indult.

Egy hosszabb pihenőt tartunk, már túl vagyunk a táv felén. Elfelezünk egy sört, apró bajor perecet és Kinga házi magmixét esszük. Ezutóbbi nagyon "jó cucc", szemzámmag, lenmag, kevés napraforgó mag és útifűmag van összekeverve, majd sütőben kis fokozaton pár percig összesütve, ezt biztos kiprobálom otthon.

Kinga előbb elindul, elköszönünk tőle, jó eséllyel találkozunk még az úton.

Nézegetjük a térképet, Vértesszőlős és Baj felé lehet menni, előbbi kicsit hosszabb de szebb, utóbbi rövidebb. Végül Baj felé megyünk, mert esőt ígérnek és azt kihagynánk.

Az erdőben innen már csak lefelé megyünk a rengeteg kidőlt fa között egy szűk, emelt úton. Ez baromi jól néz ki, félelmetes, ha belegondol az ember, hogy milyen erők vannak a természetben.

Aztán beérünk a baji pincékhez, meg is állunk azonnal a Kisbaka borászatban, Mónika, a tulaj beszélget velünk, szuper kedves és kiderült, hogy ő is megjárta a Caminót húsz éve. Beszélgetünk, megiszunk egy üveg bort és indulunk tovább, már csak 1 óra innen a szállás.

Település tűnik fel és elhangzik a következő beszélgetés:

"J: - Ez Tata?

Z: - Nem ez, Baj.

J: - Az baj."

Büntetésből nem is ússzuk meg az esőt. Nem ázunk el nagyon, időben felvesszük az eső cuccot, meg amúgy nem is volt durva zuhé.

Háromnegyed négyre érünk a szállásra, nagyon rendben van a hely, pedig egy egyszerű panzió. Zuhany után vadászunk valami vacsorát, Tatán törökkori fesztivál, de ezt most kihagyjuk. Nyitva van a kisbolt is, veszünk pár dolgot. A szállásra vissza 15 perc küzdelmes, jókat röhögünk a nyomorunkon, mostanra tényleg elfáradtunk.

A szállás mellett van még egy kis büfé és vagy kocsma, ezt még fontolgatjuk, hogy meglátogassuk.

300-400 körüli szinttel a mai nap 40177 lépés, 29.19km