Francia ut 9. nap

Logroño

Fel nyolcra kiuresedik az Albergue, en meg lekoltozom az also agyra. Szepen elrendezgetem a dolgaim, nyugodtan zuhanyzom, nagy bravurral meg a kotest is sikerul szarazon tartanom.

Fel tiz korul bebicegek a belvarosba, Chiara, Minna es Chase varnak egy kavezoban, valamivel kesobb Julian is megjon. A katedralis elotti foteren uldogelunk, napozunk, toltodunk.

Zsibvasar is van, megnezem de nem talaltam kincset, volt nehany nagyon elhasznalt pipa is meg egy rez trombita.

Itt elbucsuzom Chiaratol, megy a busza Madridba, ott meg eltolt egy napot aztan dolgozik. Kis pityerges reszerol, a bucsu mindig nehez.

Aztan bucsuzik Chase is, bar mar keso van, de meg elindul, 10-en valamit megy, aztan a maradekot behozza.

Ebedre vissza megyunk a Calle del Laurelre, es persze most is polip meg Pimientos, de most egesz polipkar, grillezve. Desszertnek egy kis tintahal karika. Velunk jott a ket amerikai is Alex es a masik Julian.

Aztan visszabicegek a terre, kozben megjott Stevie is, a katedralis bejaratat es a teret rajzolja. Kicsit pihenek, es vissza bandukolok a szallasra a sracokkal. Mar jocskan delutan van es azt terveztem, hogy ma nem is kelek fel a labamrol, de ebbol eddig nem lett semmi.

Mikor visszaerunk kioblitem a tegnapi gatyat es zoknit es ki is teregetem. Mar reggel meg akartam csinalni, nem baj, szepen sut a nap, meg tudnak meg szaradni.

A szallas egy tokeletesen kor alakul teren van, csupa uj epitesu epulet, szep kert, jatszoter es egy kis kavezo. Az a mendemonda, hogy egykor itt egy torreador arena volt. En, meg mint a santa bika, rovom a koroket.

Jol esik, tenyleg, mint egy szanatorium, holnap meg pihentetem, aztan mar szaladhatok is.

Ahogy setalgatok korbe korbe a teren, ugy erzem magam, mintha egy rehabilitacios intezmenyben lennek. Telefonalok, beszelek Rozival is. Jol erzi magat Csabi papaval meg Evi mamival de ugy latom ram picit haragszik. Nem nagyon akar telefonalni, inkabb jatszik. Nem akarok igy elkoszonni, a kovetkezo beszelgetest folytatjuk.

"- Mondjak valami jot?

- Igen.

- Kepzeld el, nem talalkoztam meg egy masik Zolival sem.

- Aha.

- Mondjak egy jobbat?

- Igen.

- Kepzeld, Rozival sem talalkoztam, mert Rozi csak egyetlenegy van a vilagon.

- Tenyleg? Csak egy Rozi van a vilagon? Csak en?

- Nekem csak te."

Ettol azonnal jobb hangulata lett, meg odakiabalta, hogy szeretlek, de szaladt a kertbe, mert viragot ultetnek.

Juliannel (a nemettel), delutan hosszan beszelgettunk, nokrol, eletrol, a vilagrol. Egy ponton csendesedik a beszelgetes, szunet all be, de egyaltalan nem kellemetlen. Julian megkerdezi, hogy nincs-e kedvem meditalni. Mondtam, hogy miert is ne.

Szeretnem azt mondani, hogy mindennap szoktam, de nem mondom, mert nincs igy. Meglepoen konnyen megy ennek ellenere. A gondolatok sodornanak de kuzdelem nelkul megmaradok a jelenben es csak figyelek. Kapok nehany kepet.

Tulajdonkeppen a gyaloglas is lehet meditacio, ha jol csinalja az ember, de igy mar egy jo ideje nem elmelkedtem. Jol esik nagyon, azt erzem nem csak a testem, a lelkem is gyogyul.

A csoportunk kezd szetszakadozni de nem kell emiatt aggodni, itt sosincs egyedul az ember hacsak nem akar egyedul lenni.

Roland is beert Logroño-ba, nagyon jofej, eljon a szallasomhoz, megiszunk ket sort, orulunk nagyon egymasnak. Beszelgetunk aztan o megy a varosba en meg az agyamba.

Julian es Stevie vissza mennek a varosba vacsorazni Minnaval de en maradok, mostmar aztan tenyleg fekszem.

Az uton ma nem haladtam, holnap busszal tovabbmegyek Santo Domingo de la Calzada-ba. Igy olyan, mintha nem maradt volna ki nap, de lehet elengedem a Burgosban tervezett megallast.

8,61 km

16354 lepes