Francia ut 30. nap

Sarria - Gonzar

2024.05.19.

5.30-kor ebredek, fel is kell keljek mert nagy a kupi, szanaszet a cuccom, ruhaim is kint a szariton. A tegnap vett kis szendvicseket is elkeszitem, igy 7 ora mire kilepek.

Csak uj Lauratol bucsozom, a tobbiek meg pihennek, Santiagoban biztos talalkozunk de meg addig is siman osszefuthatunk az uton.

Hamar kierek a varosbol, kb. 20 perc elteltevel egy erdobe erek, ugyan dagonyas, de most nem esik. Az elso kaptato nem esik olyan jol.

Nagyon sok a zarandok, rengetegen indulnak Sarriabol. A latin nyelvu oklevelhez ugyanis eleg az utolso 100km-t teljesiteni, van akinek ez is eleg.

Egy baratsagos kutyafalkaval is talalkozom, kis vakargatas is belefer, ok biztosan tartoznak valakihez, pasztorkutyak. Szerencsere kobor falkaval az egesz ut soram nem talalkoztam, az kevesbe buli.

Kb masfel ora utan erem el az elso pihenohelyet ahol csak egy kavet szerettem volna de meg magyarazhatatlan modon a tanyeromra kerult egy napolitana is.

A sok ismeretlen arc kozott felfedezem Willt es Gabrielt, egyutt megyunk tovabb a kave utan. Ok itt aludtak, most kezdenek a napba.

Haladunk elore, Gabriel lemarad, Willel jokat poenkodunk. Szoba kerul a politika is termeszetesen de nem feledkezunk el megallapitasainkat megosztani a gyengebbik nem kapcsan sem.

Meghogy gyengebbik, ugy tudnak hajtani a csajok, hogy csak pislogok. Megallunk egy helyen, hogy bevarjuk Gabrielt de csak nem jon. Will nem aggodik, foglaltak Portomarinban.

Lassan elerunk feltavra, marmint nekem, Portomarin kozelebb van, mar csak parszaz meter a szazas ko. Itt is megallunk, iszunk egy KAS limont, es megjon Richard. Nem reggelizett a lakasban, most all meg eloszor.

Pecsetelek kint, aztan rakoszonok egy idos hazasparra akiknel magyar credencial van. Most fejezik be a 8 eve elkezdett Caminojukat. Par perc utan tovabb megyunk Willel, ertetlenkedik a magyar nyelv kapcsan, mondja, hogy teljesen erthetetlen es nem hasonlit semmire. Mondom neki, hogy igy van. :)

Tobbszor mar nem allunk meg, megbeszeltuk, hogy majd Portomarinban iszunk egyet (drinky drinky) mielott en tovabbmegyek.

Portomarinba egy hosszu hid vezet be es meg kell maszni egy magas lepcsosort is, utobbihoz senkinek se fulik a foga de nincs valasztasunk. Felkapaszkodom, elkiserem Willt a szallasra. O csak ledobna a cuccat es mehetunk sort keresni, de annyira kivan a vegen, hogy elnezest ker. Semmi gond, felkeresek egy bankautomatat es tovabbmegyek.

A terkepet megnezve nem is lett volna muszaj bemennem Portomarinba. Na mindegy. Nem a kijelolt hidon hagyom el a varost, mert ahhoz visszafele kellene menni egy kicsit, hanem az uton feljebb, egy terkepen feltuntetett, de lathatoan jaratlan reszen. Kis kohid es benott ut, romos haz. Hajra utolso 8km.

Egyedul megint lelassul az ido, meg hat a vege mindig nehez. Aztan szep lassan elerek Gonzarba, ami egy szaros kis falu. Elobbi nem minosites, hanem jellemzes, ugyanis a csoppnyi kis falut csupa szantofold veszi korul melyeket frissen tragyaztak.

Benevezek a vacsorara is, ugysincs itt semmi mas lehetoseg. Hat korul ulunk asztalhoz, egy igen vegyes tarsasaggal de nagyon jo hangulatban. Csupa nyugdijas, egy-ket kivetellel. En tintahalat, tokehalat es epres sutit ettem, meg egy csak egy uveg vino blancot.

777m fel, 675m le, 50270 lepes, 35.04km. Ez volt az utolso mackos nap. Elvileg.