Jutalomjáték 13. nap (Eredeti bejegyzés ideje: 2023.04.15.)

Santiago de Compostella - Porto

Reggel megvesszuk a jegyeket Lucaval Portoba. Delutan indul csak a busz igy a mai napot meg a tobbiekkel toltjuk, kave 11.-kor, majd 12.00 korul Norbi is elokerul es mar jon a talca sor is. Ahhoz kepest, hogy nem is akartam mar inni, eleg hamar lecsuszik. Meg a kovetkezo is.

Ebedelunk, beszelgetunk, jo kis csapat, kb 12 fo verodott ossze, mindenki ismer valakit, valakiket. Norbinak mennie kell, konnyes a bucsu. Kicsit az idojaras is illeszkedik a hangulathoz, idorol idore kisut kicsit, de azert egesznap esik. Mi is ilyenek vagyunk, jo kedvunk van, de benne van mar a levegoben, hogy szetvalnak utjaink.

Aztan szep lassan felbomlik a tarsasag, Mi oten (Luca, egy baratja, az irek, John es Eddie es en) meg koccintunk egy utolsot aztan Lucaval elsetalunk a husz percre levo busz allomasra.

Luca teljes depiben, hogy vege, nekem nincs ilyen, mondjuk amikor megerkeztem a terre, az euforia utan volt egy nagy uresseg erzes, de azt nagyon jo volt a Finisterraban megelni, majd szeliden elengedni. 

Az ut Portoba 4 ora, beszelgetunk vegig, mukodik a digitalis detox. 4 ora az ut es vegig dumalunk, erzetre hamar eltelik az ido. Eleg keson erunk Portoba, nincs szallas foglalva. Elkezdek valami helyet keresni, vegul egy nagyon szuper alberguet sikerul foglalni, nem mi voltunk ott az elso magyarok (akkor epp nem volt ott mas). Elvileg 8-kor zartak volna az irodat, fel kilenckor hivtam oket, es megvartak, meg ugy is, hogy kb 40 perc volt elerni a portoi Nepligetbol. Az ido pocsek, de csak masnap romlott el igazan. 

Az albergue egy romkocsma hangulatat idezi, alteres, nyitott emberek. Mindekozben azonban a hely tele van idosekkel, a haloteremben, ahol aludtunk, csak mi voltunk harmincasok, a tobbiek mind 60+. Zarandok lehet barki, barmikor. Sem eletkorhoz, sem anyagiakhoz nem kotott. 

Masnap is itt fogunk aludni, mert kozel a belvaros es a metro is amivel kozvetlenul ki lehet menni a repterre. Bar ugy terveztuk, hogy inkabb valami maganszallas felet nezunk, en azert orulok, hogy megis egy ilyen kozossegi terbe jottunk. Azonnal kedvencemme valik a hely es a macskaja, Peregrina. 

Probalunk meg egy sort meginni valahol meg vacsorat szerezni de csak egy ketes kinezetu kulvarosi helyre bukkanunk, megittam ket sort es mar nem is hianyzik a vacsora.

Mivel keso van, aludni terunk. Jo erzes, hogy mar nem mosunk, ugyis hamar otthon leszunk. Ezen a ponton mar nem okoz gatlast egy kis budos zokni.